MAGYARORSZÁG HADAT ÜZEN

Történt egyszer nemrég, egy forró nyári estén, a világot megrengető gazdasági válság idején.

Az Európai Unió soros elnökének brüsszeli irodájában sorsdöntő beszélgetésre került sor, Barroso, Merkel, és Holland között. A nyilvánosság és az optimizmus teljes kizárásával válságtanácskozásra gyűltek össze.

A titkárok folyamatosan szállították az információkat, köztük az MTI közleményeit.

Tudták, az ügy nem tűr halasztást.

– Elnök úr, sajnos kénytelenek vagyunk e késői órában zavarni, de az események indokolttá teszik.

– Barátaim, mi az a fontos dolog, amiért beszélni kívánnak velem?

– Elnök úr, Magyarország kiugrási kísérleten töri a fejét.

– Magyarország? Hiszen uniós ország és Viktor a barátunk.

– Az IMF képviselőit már kiűzte az országból.

– Vajon mi történhetett? Az elmúlt napokban nem beszéltem a miniszterelnök úrral. Megdöntötték a hatalmát?

– Információink szerint Orbán úr helyzete – Európában irigylésre méltó módon – rendkívül stabil.

– Nem értem az aggodalmukat.

– 2012 január elsejétől Magyarország megszűnt demokrácia lenni. Törölték az alkotmányból.

– Nem jelent semmit, Viktor a jobboldali család tagja, demokrata és megbízható barátunk.

– Igen, nem rég még a barátunk volt.

– Már nem az?

– Nem tudjuk. Politikai pályafutása elején a Kommunista Ifjúsági Szövetség egyik alapszervezeti titkára volt. Vállvetve harcolt Gyurcsány Ferenccel a szebb jövőért. Rendszerváltáskor alapítója és vezetője lett egy liberális pártnak, majd ezt a pártot átvezette az európai Néppárt nagy családjába. Ma este nem tudjuk mi a helyzet. Várjuk a híreket.

– Nekem ez bonyolult. Egyáltalán, miért támadnak a magyar barátaink?

– 2010-es fülkeforradalmat követően függetlenségi harcot hirdettek. Nem szeretnének európai gyarmat lenni és utálják, ha Brüsszelből, Berlinből, netán Párizsból parancsolgatnak nekik.

– Kedves Angela és Francois, megértem aggodalmukat. Most jut eszembe, a magyar parlament egyik ellenzéki frakciója – Krisztina Morvai európai képviselő útján – ezt a levelet küldte. Döbbenten olvastam. Kitiltottak Magyarország területéről. Ez a kis csomag a levéllel együtt érkezett. Az Európai Unió zászlója.

– Nem használják?

– Ezt nem, csak hamu. Elégették.

– Kicsit zavaros ez így késő este elnök úr, de valahol mi németek és franciák megértjük magyar barátainkat. Az elmúlt évszázadokban mindig harcban álltak. Szabadságszerető nép.  Viszont, amit nem értünk, milyen szempontok alapján hoz döntéseket és vezeti országát a magyar kormányt?

– Ortodox, és unortodox.

– Ha lehet, kicsit bővebben is kifejtené elnök úr, mielőtt leülünk velük tárgyalni?

– Ortodox módon kérték felvételüket az unóba és ennek megfelelően, ortodox módon eleget tettek a csatlakozási feltételeknek, amit ortodox módon népszavazással erősítették meg. Ezt követően, ortodox módon hiányt hiányra halmoztak. Szóval minden rendben ment, míg nem, jött egy unortodox gazdaságpolitikai fordulat, aminek a lényege, hogy nem kérnek belőlünk. Az IMF-től pedig pénzt. Abban az esetben viszont igen, ha nem jön be, mármint az unortodox politika. Óh, majd elfelejtettem, ezt a dobozt is nekünk küldték.

– Úristen, mi ez az undorító borzalom?

– A Szent Jobb II. Miniszterelnök úr jobb keze.

– Miért vágta le?

– Nem akart megválni a gazdasági miniszterétől, aki az unortodox gazdaságpolitikát bevezette. A magyar ilyen karakán nemzet, vezetője pedig szavatartó ember. Itt tartunk. Követelik a pénzt. Az IMF az utasításomra vár.

 

Eközben mi magyarok a Kárpát-medence, féltőn ölelő karjaiban, békésen nyugovóra térünk. Tettük ma is, mit tennünk kellett. Holnap újra kezdjük.