Just another WordPress.com site

SÖTÉT MAGYARORSZÁG

Colosseum – korának építészeti remekműve – 2000 éve hirdeti a rómaiak tudását, Róma dicsőségét. Tanúja az emberi kegyetlenségnek, szenvedésnek. Vér és könny előzte meg építését, vér és könny áztatta építőköveit, vér és könny kíséri sorsát napjainkig.

 

Hódító birodalmak (kivétel nélkül) más népek leigázásának, kirablásának, a „zsákmánynak” köszönhetik gazdagságukat. Róma városának több évszázados fejlődése – épületeinek pompája – szorosan összefügg hódításaival.

A jeruzsálemi templomot Titus légiói 70-ben rombolták le. Vélhetően a zsidó kincsek nagy részét és a zsidó rabszolgák ezreit hurcolták 71-ben Rómába. Ez a történelmi esemény, amely végzetessé vált a zsidó nép további sorsára, közvetlen előzménye a Colosseum felépítésének.

Az épület falán elhelyezett építési felirat alapján valószínűsíthető, hogy a jeruzsálemi templom lerombolását és kifosztását követően Rómába hurcolt zsidó kincsek fedezték – többek között – építésének költségeit. Itt az „ex manibus” felirattal találkozunk, amely a „zsákmányból” latin kifejezésnek felel meg.

 

Róma birodalmi terjeszkedésének, Palesztina elfoglalásának nincs köze a mai értelembe vett antiszemitizmushoz. Nem ismerték ezt a kifejezést. Zsidóság egy volt a sok leigázott nép közül.

 

Nem történelmi tévedés és tudatlanság, még csak nem is érzéketlenség, vagy cinizmus vezeti azt a kezet és akaratot, amely tiltakozásul sötétségbe borítja Róma történelmi központjában álló – világ egyik csodájának számító – Colosseumot.

Oka a napjainkban oly divatos, a Jobbik legrosszabb arcát mutató antiszemitizmus. Ennek hírére a jobboldal legszélét elfoglalók, a szent templom lerombolása és a Római birodalom, nem létező, nem ismert antiszemitizmusa között tesznek egyenlőség jelet. Remélve, hogy a „hely szelleme” teszi hiteltelenné a tiltakozást.

Az elmúlt évek tudatos, előre megfontolt szándékkal elkövetett „feszültségmentesítéseinek” köszönhetően, ma már az egyetemes emberi értékek megőrzésének jelképévé vált Róma polgármesteri csukló mozdulata, függetlenül az Amphiteatrum Flavium építésének körülményeitől és költségeinek fedezésétől.

Mikor a római Colosseumban kialszanak a fények, Magyarország elsötétül.

Hozzászólások: "SÖTÉT MAGYARORSZÁG" (15)

  1. "tisztelthölgyeimésuraim" szerint:

    A TÖRTÉNELMI ANTISZEMITIZMUS
    .
    Róma mint az ókor “imperialista” nagyhatalma nem ismert és nem is akart más elvet betartatni a meghódított területek lakosságával, mint a birodalom iránti feltétel nélküli lojalitást. Tulajdonképpen ezért nem is kivételezett egyik néppel sem, se pro, se kontra. Ellenben kegyetlenül megtorolta azt, ha egy nép az elvei, tehát hagyományai, illetve vallási előírásai szerint próbált megkapaszkodni a saját multjában ahelyett, hogy besímult volna a “pax romana” ígéretes lehetőségeibe. Mert a róma megadta a “lehetőséget”, de csak akkor, ha az adott nép a római szokások szerint éli a mindennapjait, és többek közt, de mindenek előtt római isteneknek hódol… Vagyis, ha asszimilálódik.
    .
    Ez persze nem ment a zsidóság esetében, amely egyetlen istent ismert, “az Istent”, és minden más kultuszt – különösen élő ember, történetesen a császár kultuszát – pogányságnak, és bálványimádásnak tartott. Az ilyet nemcsak el, de meg is vetette. Jézus fellépése is ezt a hitet kivánta megszilárdítani, azt amely szétválasztja a világi hatalmat az istenitől… Róma pedig egyet nem tűrt az impérium lakóitól, az pedig a lázadás szelleme volt és pont ilyennek ítélték az ő uszkve kéthetes működését… Róma törvényei szerint meg kellett érte lakolnia. Egyelőre mindössze csak egy megfeszítés, néhány évtized múlva már a Zsidó Háború nevű tömeges leszámolás…
    .
    Isz.70.körül kitört a Bar-Kochba féle felkelés, melynek vezetője – csak érdekességként mondom – magát úgyszintén messiásként aposztrofálta, mint Jézus. Róma akkor már hadsereggel fordult a “megátalkodott zsidóság”* felé, de véletlenül sem a ma antiszemitizmusnak nevezett zsigeri gyűlöletből, hanem csak úgy, mint ahogy a britek, gallok és más népek lánzongásait; csupán megtorlásképpen. Ez volt az az úgynevezett Zsidó Háború, amely a fenti posztban úgy ahogy leírásra került – legalább is a vége…
    .
    A magukat Jézus követőinek vallók Róma rosszallását elkerülendő rövidesen már simán azt állították magukról, hogy ők nem zsidók. Azonban hamarosan, hosszú időre ennek tagadására és álcázására rendezkedtek be. Ezt a tagadást és inkognitót odáig vitték, hogy már nemcsak tagadták izraelita identitásukat, de ráadásul elkezdték utálni egykori hitsorsosaikat, hogy lelkük mélyén is elfogadtassák ezt a tényleg égbekiáltó hazugságot és igazságtalanságot. A keresztény – ahogy később nevezték magukat – katolikus egyház élen járt a zsidó múlt tagadásában, ám később a középkorban már élére állt a zsidók fizikai üldözésének, megbélyegzésének és mozgásának korlátozásában is. Az egyszerű, analfabéta népesség szemében a zsidó úgy lett bemutatva, mint minden rossz forrása, a bajok okozója és megvalósítója. Ez a tudatos aknamunka maga az antiszemitizmus.
    Nem véletlenül mondta egyik barátom az ezredforduló szilveszterén a telenfonba: “Üdvözöllek az antiszemitizmus kétezredik évfordulóján”.
    .
    *Ez egy tipikus bigott keresztény “megállapítás” a zsidóságra nézve, mivel úgymond nem ismerték fel a messiást…

    • Tisztelt „tisztelthölgyeimésuraim”!
      Köszönöm a hozzászólásod. Érdeklődve olvastam az antiszemitizmusra vonatkozó fejtegetéseid. Sok mindenben egyetértünk. Írásom témáját meghaladná, és a kereteit is feszegetné, ha a Colosseum elsötétítése kapcsán, belebonyolódok a zsidó-római konfliktusba és az antiszemitizmus eredetének kibontásába. Célom sem volt. Talán egy másik posztban, máskor.
      Viszont felkeltette érdeklődésemet bejegyzésed és engedelmeddel, néhány gondolatom megosztom.
      Szerintem, az antiszemitizmus nem a kereszténységgel kezdődött és nem is az egyetlen oka, noha sokat tett érte – mint írásodból is kiderül – kezdve Saultól, Szent Ágostonon keresztül, egészen napjainkig.
      Továbbá a római elnyomás nélkül nem születhetett volna meg a kereszténység, főleg nem fut be ilyen karriert, mint az elmúlt két ezer év alatt.
      Vissza kell menni az eredethez, hogy megérthessük a későbbi történéseket. Már, magával az antiszemitizmus fogalmával gondjaim vannak, mert nem csak félrevezető, hanem téves is.
      Az ószövetségből ismerjük, hogy Noé egyik fiától, Semtől származnak a közel-keleti semita népek, köztük az arabok, zsidók és még sorolhatnánk. Vagyis, ha szó szerint értjük az antiszemitizmust, akkor, példának okáért az araboknak is az antiszemiták céljává kellene válniuk, a szó bibliai értelmében. Viszont őket, mint nép, máskép és más miatt bélyegezzük meg.
      Számtalan törzs élt, nomadizált, pásztorkodott 3-4 ezer évvel ezelőtt a közel-keleten, köztük a zsidó törzsek. Több istent imádtak, de Jahve „legyőzte” őket, köztük Baált, a nagy ellenlábasát, és rájuk tört a monoteizmus. Tilos lett a baál(vány) imádás. Tudom, leegyszerűsítettem a történetet, de Ábrahám népe így és ekkor lépett a másság útjára és lett az egyetlen, a teremtő, és a mindenható isten kiválasztott népe. Valahol itt kell keresnünk – másságban, a kiválasztottságban, az elkülönülésben, – az antiszemitizmus gyökereit. Minden, kisebb-nagyobb emberi közösséget taszít, és üldözendőnek véli a másságot. Nem beszélve az idegen, megszálló hatalmakról, ahogy ki is fejtetted. Róma és a kereszténység antiszemitizmusa ennek szerves része, de későbbi folytatása.
      Nyíri Tamás: Antiszemitizmus és Antijudaizmus című munkájában írja:
      „Az ókorban jóformán mindenütt előfordult a társadalmi és irodalmi antiszemitizmus a Római Birodalomban, ahol a zsidók a prozelitizmus, valamint a születésszabályozás elutasítása következtében végül is már a lakosság 6-7 %-át tették ki. Vád: egyiptomiak vagy leprások leszármazottjai, szamarat és disznót imádnak, minden hetedik napon lustálkodnak, nem étkeznek, nem áldoznak, nem imádkoznak idegenekkel együtt.”
      Folytatva gondolat menetét, azt a kérdést is felveti: nem azt bizonyítják – a zsidó vértanúságok, és üldöztetések hosszú sora ellenére – a zsidók fennmaradása, hogy valóban isten választott népe, és nem bánta meg választását?
      Kétszer rombolták le a zsidók Templomát Jeruzsálemben. Nem épül újra. Próféták folyamatosan ostorozták Izrael lányait és fiait. Belső okokra vezették vissza népükre mért sorscsapásokat. Babiloni fogság idején, azokban az évtizedekben, évszázadokban nagyon sok minden történt az emberrel. Ebben az időben szakítanak görög gondolkodók a homéroszi mitológiai világképpel és születnek bölcsességet szerető (filosophia) iskolák, olyan filozófusok vezetésével, mint Szophoklész, Platón, vagy Nagy Sándor nevelője, Arisztotelész.
      Keletebbre megszületik Buddha kinek életfilozófiájából világvallás lesz. Még keletebbre Kung-Fu ce (Konfuciusz) megtanítja a kínaiakat az állam, a császár, és a kiválasztottak tiszteletére, a társadalmi együttélés szabályaira, az emberszeretetre, és ez újabb lökést ad a kínai társadalom és kultúra fejlődésének.
      Ezt követően a zsidók számára – persze csak utólag – Nagy Sándort követő ptolemaioszi hellén uralom nem okozott akkora szenvedést, mint később a rómaiak. Jön a második Templomrombolás, majd a szétszóratás.
      Igen, a korai keresztények rázták le magukról a zsidóság bélyegét, mint kutya a vizet. De arra ügyeltek, hogy Rómához hasonlóan szervezzék meg egyházukat, igényt tartva az egyetemesség (katolicizmus) fogalmának kisajátítására és látszatára. Immár uralkodva a hívek lelkén, testén, vagyonán, hitén, gondolatain, vagyis mindenen, mint egy erőszakszervezet. Ez, már tovább visz egy másik poszt felé…

      • íves mondtam szerint:

        Mindkét előttem szóló poszttal mélységesen egyetértek. Nagyon, nagyon tartalmasak.

  2. "tisztelthölgyeimésuraim" szerint:

    Bocs’ ! Még egy rövid megjegyzés.
    Az ókori Róma nem volt antiszemita, különösen nem a közép, új és legújabb kori értelemben, amit éppen az általad említett Saul(us) személyes példája is igazol, hiszen őt, aki bár zsidónak született – és korábban eszerint élt is – mint a birodalom területén világra jött egyént a hatalom automatikusan római (állam)polgárként tartotta számon. Ennek aztán, amikor meg akarták kövezni hasznát is vette, mert éppen az elnyomó hatalom hadseregénél keresett menedéket. Magánál a helyi parancsnoknál, aki kb. két hét elteltével tájékozódott Rómában (és Rómánál) a nyilvántartás alapján és a zárkában védett(!) Paulust nemcsak szabadon engedte, de a birodalom fővárosa irányába hajóra is tette, nehogy baja essék…
    A történelem tartozása, hogy Pál – ha római is volt – honnan rendelkezett ekkora protekcióval? Mert ott lóg a levegőben még az a kérdés is, hogy említik azt is, hogy egyik beszélgető partnerét Heród(…..?)-nek is nevezték, amely családi nem akárkit takarhat, mint a zsidók által annyira gyűlölt – a rómaiak által nyakukra ültetett – uralkodó családot, akik csak úgy nem álltak szóba bármelyik alattvalóval.
    Pál szerepe tehát kettős sőt, és a legnagyobb kérdés a zsidósághoz és saját zsidóságához való viszonya, és az írásból és szózataiból is kitüremlő, általa kifejtett háttér, mondhatni bomlasztó aknamunkája a zsidó vallási viszonyok és szokások ellen.
    Minden esetre az a különleges elbánás, amiben őt zsidó létére a rómaiak részesítették, csak növelik a gyanút homályos történelmi szerepét és a később kiteljesedő antiszemitizmust illetően…

  3. "tisztelthölgyeimésuraim" szerint:

    Csak a teljesség kedvéért :
    Az a katonai egység, amely őt Jeruzsálemből elszállította, v. elkisérte több, mint száz állig felfegyverzett katonából állt. Nem akárkihez adnak ekkora “díszkiséretet”.
    Üdv !

    • Igazad van, Róma nem úgy és nem annyira volt antiszemita, mint ahogy arról most gondolkodunk. De tény, üldözte a másságot, és nagyon keményen lépett fel ellene. Saul szerepe valóban kérdéses, viszont nem vagyok ismerője a témának olyan mélységben, hogy megerősítsem, netán cáfoljam írásod. Köszönöm hozzászólásod, Nagyon jó.

  4. íves mondtam szerint:

    Elnézést, hogy beleszólok, de kitűnő olvasmányok szólnak erről a témáról.
    1. Mi az igazság a Holt-tengeri tekercsek körül. (Az író nem jut eszembe, a könyvet éppen köcsönadtam)
    2. Vermes Géza: A zsidó Jézus (téma: tényszerű – nem hitbéli – bizonyítékok..)
    3. Vermes Géza: Pusztába kiáltott szó (téma: a Holt-tengeri tekercsek stb. a zsidó történelem tényei)
    .
    Üdv nektek áldásos ténykedéseitekben:
    Íves

    • Igazad van, sok könyvtárnyi anyag foglalkozik a témával. Mi a teljesség igénye nélkül, kapargatjuk a felszínt, néhány részleten, szerény eszközeinkkel.

  5. "tisztelthölgyeimésuraim" szerint:

    Kedves Rasputyn !
    Azok a könyvek például, amelyeket Íves emleget nem csak a felszint kapargatják, hanem nagyon is a mélyét. Azok történelmi és régészeti eredményeken építkeznek. Az általad emlegetett felszín az egyházatyák összerakott – és össze nem rakott – szent könyv.
    Minden jót !

  6. "tisztelthölgyeimésuraim" szerint:

    Bocsánat!
    az egyházatyák . á l t a l . (szó kimaradt)

    • Kedves tisztelthölgyeimésuraim! Az általam emlegetett felszínkaparás az én írásaimra vonatkozik, jegyzem meg szerényen. Bizonyára félreérthető volt a bejegyzés. nem vitatom az említett könyvek mélységét, sőt! A katolikusok által kanonizált szent könyvekről hasonlóan gondolkodom. Ennek is nagy irodalma van. A Holt-tengeri tekercsek és a Zsidó Jézus írások kezem ügyében vannak, majd beleolvasok, felmelegítve hiányos ismereteim. Béke veletek!

  7. tisztelttek, akár hölgyek is. Itt azért sok minden gunancolódik. Ha kezdjük 2000 évvel ezelött, bizony a Jezus nem volt zsidó. A galileai kormányzó unokája nem lehetett az. Rabbi ismeröst kérdeztem, s azt válaszolta, ismerik a családját, utca-házszám, de nem érdekük a konspirativ katolikus áltörténetiség helyretétele. A Biblia sokmindent ír, de azt nem meri, hogy az anyja zsidó lett volna, tehát nem. Mindenesetre az izraeli iskolások nagyon helyesen úgy tanulják, hogy nem volt zsidó.
    Namármost ha nem volt az, akkor a teljes Mózes 5 könyvének a behozatala is az ügyletbe egy durva politikai machináció volt, tehát a világtörténelemben nem volt még egy ekkora eredménnyel járó egyházpolitikai hamisítás, le a kalappal.
    Egy kis negativizmus, mint bizonyíték: a Bibelben egy huncut szó sem esik a Pártus impériumról, ami annak a kor államalakulatainak eltagadhatatlan legjelentösebb föszereplöje volt, s mivel kulturában, müveltségben, katonai-gazdasági jelentöségben fikarcnyival se voltak kevesebbek Rómánál, érdekes lenne utánanézni, hogy akik a jelenkori történetírásért (is) rövidesen a balhét elviszik, ugyan miért tartották fontosnak, hogy egy világbirodalom minden létezö nyomát kicsupálják.
    Saulus rabbi történeti szerepe a Bibliában mindenesetre felértékelt, s ezt a halála utáni évszázadok átrendezései is segítették. Ha a mozgását s az új vallásalapítási törekvéseit (ami a Bibliában van, teljesen elveti a Jézus által sugallt rendszert, s mellékszereplövé teszi egy birodalmi zsidókat új hitre mentö játszmában) segítö eröket nézzük, bizony a teljes mozgása titkosszolgai minöségére bizonyítható, ami jelenthetett 2-3 gazdit is. (az akkoriban még létezö, de rövidesen csontig kiírtott valódi kereszténység ezekbe nem tartozik bele…)

  8. "tisztelthölgyeimésuraim" szerint:

    Kedves Fater ! Ne tégy hamis tanúbizonyságot, azaz ne hazudj !!!

  9. Penziás Ágnes szerint:

    Ha lesz beadvány -sokak egyetértésével és reményei szerint- akkor jelenkezem aláírása.

Hozzászólás